Mi az a mandala?

A fenti mandalák Várnay Krisztina selyemfestő alkotásai. 

MI AZ A MANDALA? 

A mandala az ősi indiai szakrális nyelven, szanszkritül kört, körcikket, központot jelent. A teljesség szimbólumának is nevezik. Lényege, hogy a középpont körül szabályos rendben helyezkednek el a motívumok.  Már az ősi kultúrák tárgyain is találunk ilyen jellegű díszítményeket. A világ minden táján láthatunk mandalákat, például Indiában, Tibetben, a buddhista területeken elsősorban vallási, meditációs célra használják. Az amerikai indiánok kultúrájában főleg gyógyító funkciója van.  De megtaláljuk a kör alakban szabályosan ismétlődő mintákat a magyar népművészetben is, találkozhatunk velük a gótikus katedrálisok üvegablakain, sőt a természetben is. Gondoljunk csak egy virág szabályosan körbe rendeződő szirmaira, vagy a hópehely kristályaira. 

A mandala fogalmát Carl Justav Jung vezette be a modern pszichológiába. Jung naplót vezetett álmairól, gondolatairól és vonzalmairól. Minden reggel egy kör alakú rajzot vázolt ebbe a naplóba úgy, hogy egyszerűen csak követte belső sugallatait. Egy idő után megfigyelte, hogy ezek a rajzok a lelkiállapotának megfelelően változnak. Naplója segítségével így visszamenőleg nyomon követhette lelki életének alakulását. Felfedezte, hogy mandaláink feltárják a mély-én dinamikáját, amikor létrehozzuk a mandalát, kibontakozik sajátos és megismételhetetlen egyéniségünk.  A mandalák rajzolása, festése, és megálmodása az egyéniség kialakulási folyamatának, az individuációnak a természetes része.  Már a kisgyermekek korai rajzain is felfedezhetjük a mandala mintákat: napocska, körbe rajzolt keresztek, kör alakú arcok, stb. A mandala motívumai az emberiség közös múltjából és az egyéni tapasztalat szimbólumaiból fakadnak. Jung pácienseinél is elkezdte alkalmazni a mandalákat, mert felismerte, hogy a nyugati ember számára is sajátos jelentéstartalmat hordoznak. 

MIÉRT VONZÓDIK AZ EMBER A MANDALA MOTÍVUMHOZ, MIÉRT KÉSZÍTÜNK MANDALÁKAT? 

Talán, mert a középpont körül táncot járó alakzatok szemlélése hozzásegít saját középpontunk megtalálásához. A mandalakészítés során megjelenítjük a belső tartalmainkat, és el is rendezzük a középpont körül, mintegy rendet teszünk magunkban. Nagyon erősen gyógyító folyamat! Megnyugtatja stresszes idegeinket, segít az ellazulásban. Egyfajta kreatív meditáció. A mandalák színezésének köszönhetően gyermekek, felnőttek egyaránt nyugodtabbak, összeszedettebbek lesznek, jobban tudnak koncentrálni. Önmagunkból, magunkra figyelve hozzuk létre, és a végén szépséget, harmóniát, örömet érzünk, nem beszélve az alkotás során átélt sikerélményről.

Jó hír, hogy a mandalaszerkesztés és -festés megtanulásához nem kell különleges képzőművészeti tehetség, sőt, rajztudás sem. Az is meg tudja tanulni, aki a rajzórákon megrekedt a pálcikaember figurájánál. Mindössze alkotó kedv, némi harmónia- és szépérzék kell hozzá. Ma már rengeteg mandalaszínező könyv kapható a könyvesboltokban, az igényesebb mandala tanfolyamokon pedig megtanulhatjuk a mandala szerkesztésének folyamatát is. De az is tökéletesen megfelel, ha szabad kézzel töltjük ki  a kör alakú teret a mandalánkban – mondhatni, Jung után szabadon. 

A mandalafestést, mint kreatív kikapcsolódást nem csak gyermekeknek, hanem felnőtteknek is jó szívvel ajánlom. Jótékony hatásairól ebben a bejegyzésben olvashat. 

Természetesen nemcsak a mandalák festésének, hanem a mandaláknak önmagában is jótékony hatásuk van, legyen az akár egy kép a falon vagy az íróasztalunkon, egy selyemkendőn vagy selyemsálon a nyakunkban, vagy egy nyakéken. Erről majd egy következő bejegyzésben írok.